Könyvek

Mindig öröm és felüdülés Terry Pratchettet olvasni. Ugyanakkor kihívás is, mivel lényegesen nagyobb szókészletet használ, mint egy átlag fantasy-szerző + nem árt érteni minden egyes szót, ha az ember röhögni is akar.

A szójátékokról és tájszólásokról nem is beszélve!

Jó kis időparadoxonos sztori, Sam Vimes, az Őrség vezetője hirtelen visszakerül pár évtizeddel korábbra, ahol kénytelen átvenni annak az őrmesternek a szerepét, aki anno őt elindította azon a bizonyos úton, továbbá jelentős szerepet játszott Ankh-Morpork sorsának alakulásában. Felbukkan egy bizonyos sepregető szerzetes is, aki biztosítja róla, hogy a történelem majd gondoskodik róla, hogy minden rendben legyen, ő csak tegye, amit tennie kell.

Mindamellett, hogy megtudhatjuk, honnan is indult Vetinari, kapunk egy jó kis bevezetést a tömeglélektanba is, avagy „élet a barikád előtt és mögött”.

Érdemes volt átrágnom magam a Naked Empire-ön, mert végre beindult megint a történet. Izgalom, rejtély, mágia és intrika.

Richard súlyosan megsebesül, éppen csak sikerül megmenteni az életét. Pár napi eszméletlenség után arra tér magához, hogy szeretett felesége, Kahlan, aki nem mellesleg az Inkvizítor Anya, és Középfölde egy jelentős hatalmi tényezője, eltűnt. Ráadásul senki se emlékszik rá, hogy valaha is létezett volna! Se a barátai, se azok, akiket nem is oly rég még csatába vezetett. Társai aggódva figyelik Richard furcsa megszállottságát, amit a súlyos sérülésnek, és a kezelés során alkalmazott rendhagyó mágiának tudnak be, és megpróbálják meggyőzni, hogy egy ábrándkép üldözése helyett inkább kötelességeivel törődjön, azaz minél hamarabb foglalja el helyét seregei élén, hogy a jóslatnak megfelelően harcba vezethesse őket.

Richardnak tehát minél hamarabb ki kell találnia, mi is történt, és valami módon bebizonyítani, hogy Kahlan tényleg létezik. Vagy tényleg az ő elméjével történt valami?

Az írónak sikerült igazán szemét eszközt adnia az ellenség kezébe, ami kellően felrázza a történetet, és messzemenő következményekkel jár. Mert mi is történik, ha egy befolyásos személy eltűnik a világból? Ha mindaz, amit ő tett és mondott, meg se történt? Illetve megtörtént-e, ha senki nem emlékszik? Hogyan képesek az emberek betölteni az emlékeikben támadt réseket, logikus magyarázatot találni olyan eseményekre, melyek Kahlan nélkül egyszerűen illogikusak?

Anno láttam a filmet, de szokásom szerint nem sok mindenre emlékszem. Azt hiszem, tetszett.

A könyv viszont biztosan tetszett, már maga a világ, a Homály, a Fény meg a Setét és az ő Megállapodásuk, ami gúzsba köti mindkét Őrség tagjait.

Három kis epizódot ismerhetünk meg az Éjszakai Őrség egy tagjának beszámolójából, aki bár hatalomban elmarad az igazi irányítóktól, mégis sorsfordító szerepet kap. Az epizódok erősen összefüggnek, mintegy egy nagyobb játszma részei, amit az emberiség sorsáért vívnak a Hatalmasok, akár évekkel előre tervezve, minden kis elemet helyére rakva - ilyen keretek között próbál hősünk mégis szabadon dönteni, és nem csak mások játékszere lenni.

Az érdekes világ és a bonyolult intrikák mellé fűszernek némi filozófia - mi is a különbség a két oldal közt, ha az embereket mindkettő manipulálja, mi is lenne igazából a Fény célja?

Igazán kíváncsi vagyok a folytatásra is.